Mi a feromon? Témakör: Érdekességek

Feromon

A feromon görög eredetű szó, a phero (φέρω = hord, visz) és hormon szavak egyesülésével keletkezett. Az élővilágban megtalálható olyan kémiai vegyületeket jelöl, melyek jelen vannak az állatvilágban és az emberekben is. A szerepük nagyon fontos, hiszen a feromonok hatására jön létre a kommunikáció legelső fajtái.

Befolyásolja, ezáltal irányítja a párkeresést és a szexuális érdeklődésre is hatással van. A feromon miatt válunk vonzóvá a másik fél szemében.  Amikor nem tudod miért, de valakit ránézésre szimpatikusnak találsz, annak a feromon lehet az oka. Ezt használja ki a feromon parfüm is.

Így működik a feromon

A feromonok az apokrin mirigyekben fejlődnek és termelődnek. Levegővételkor a molekulák áthaladnak az orron, így aktivizálva az agyalapi mirigyünket. Az emberek orra körülbelül 10.000 szagot tud megkülönböztetni. Egy részük a szaglósejtekből álló szaglóhám előtt hömpölyög.

Kutatási eredmény – Feromonokat találtak az emberi apokrin mirigyekben

Az apokrin mirigyek módosult verejtékmirigyek, amelyek a pubertás utáni szőrt kifejlő területeken – a hónaljban és a szeméremkörben – találhatók és funkciójuk túlnyomórészt a szagkiválasztás. Ezeken a területeken (az egyébként nagyrészt meztelen testünkön) a szőrzet speciális fejlődése elősegíti a szaganyagok szétterjedését ivarérett emberekben.

A szőrzet meleg környezetet biztosít, ahol a kommenzális baktériumok hatása elpárologtatja az apokrin mirigyekből felszabaduló prekurzor molekulákat. [12]

Emberi feromon izzadság gázkromatogramja

Feromon fajták

Androstenol:

Stresszoldó hatást vált ki, kutatások bizonyítják, hogy hatással van a viselkedésre, ami azt jelenti, hogy idegen emberekkel is könnyebben beszélgetést kezdeményezünk, megkönnyíti a kommunikáció elsődleges formáját.

Androstenone:

Tanulmányok során a legelső felismert feromon az androstenon. Először férfiak nyálában ismerték fel, a szervezetük termeli és ezáltal a női nemet vonzza. A szervezet által termelt androstenont a nők csupán 0,2 százaléka érzékeli. Az androstenon feromont viselő férfi domináns, meghatározó benyomást kelt a nőben.

Androsterone:

Az emberi hónaljban és a bőrben mutatták ki ezt a fajta feromont. A biztonságérzetet növeli a női nemben, határozott, irányító férfi típus érzését közvetíti. A nőkre nagy hatással van ez a feromon, hiszen ezáltal kap megerősítést, hogy megbízható férfi társaságában van.

Androstadienone:

Az elengedhetetlen „szerelmes feromon”. Kellemes, megnyugtató hatást fejt ki mely jótékony hatással van a nőkre. Cselekvésre ösztönzi őket és meghitt boldog pillanatokat okozhat ez a feromon.

Estratetraenol :

Erre a feromonra reagálnak a nők a legerősebben. Nagyobb társaságban is képes kifejteni a hatását. Keresni fogják a társaságod, keresik a szemkontaktust, a beszélgetés során élvezni fogják a társaságod, kellemes partnert találnak a személyedbe. AndrostaDIENOL :

Tudtad? A Feromonok az állatvilágban is megtalálhatóak, egyes rovarok olyan anyagot képesek kibocsátani, amellyel magukhoz vonzzák hasonló fajú társaikat.

Így hat a feromon a szerelemben

A párkeresés során a vonzalom kialakulásáért a feromon a felelős. Nézzük meg ezt részletesebben, tudományos módon.

A szerelem neurobiológiai folyamatai mélyen beágyazódnak az emberi agy szocioérzelmi rendszerébe, ahol kulcsszerepet játszanak a kémiai jelzőmolekulák, köztük a feromonok. Ezek az illékony vegyületek képesek észrevétlenül befolyásolni a vonzalmat, a szexuális vonzódást és a kötődési folyamatokat. A feromonok hatásmechanizmusa az emberi vomeronazális szerven (VNO) keresztül indul, és specifikus agyi területeket aktivál, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a szerelem élményéhez. [13] 

A feromonok érzékelése és feldolgozása

Röviden, mert erre később részletesen kitérünk; a feromonok receptorai az orrüreg hátsó részén található VNO-ban helyezkednek el. Ezek a receptorok a G-fehérje kapcsolt jelátviteli rendszeren keresztül közvetítik a jelet a limbikus rendszer irányába. A szaglási ingerület először az accessory olfactory bulb (AOB) régióban kerül feldolgozásra, majd továbbhalad az amygdala, a hypothalamus és a prefrontális kéreg irányába. [13] 

Fontos idegi célterületek:

• Amygdala: érzelmi válaszok feldolgozása
• Hypothalamus: hormonális reakciók és szexuális motiváció
• Orbitofrontális kéreg: tudatos érzelmi élmény, vonzalom

A szerelem neurokémiai komponensei

A feromonok szerepe nem elszigetelt, hanem szinergikus más neurokémiai anyagokkal, amelyek a romantikus kötődés élményét közvetítik. [14] A feromonok által kiváltott ingerek hatására fokozódik bizonyos neurotranszmitterek és hormonok szintje, mint például [15] :

• Dopamin: a jutalmazási és motivációs rendszer központi vegyülete
• Oxitocin: kötődés, bizalom és intimitás elősegítő hormon
• Vazopresszin: hosszú távú partnerkötődést támogató hormon
• Noradrenalin: izgalmi állapot, eufória, figyelemfókuszálás

Ezek a molekulák párhuzamosan aktiválódnak a VNO által közvetített feromonjelek hatására, erősítve a romantikus kötődést és szexuális vonzalmat.

A tudattalan vonzalom

Az emberi test által kibocsátott feromon mintázatok a genetikai különbségeken – főként a fő hisztokompatibilitási komplex (MHC) variációin – alapulnak. Az eltérő MHC-profilokat mutató személyek között erősebb lehet a feromonok által közvetített vonzalom. Ez biológiailag előnyös, mivel az utódok immunrendszerének sokszínűségét növeli.

Az emberi szerelem mögött komplex neurobiológiai és neurokémiai folyamatok húzódnak, amelyekben a feromonok kiemelt jelentőséggel bírnak. Ezek a szagtalan kémiai jelek nemcsak a vonzalmat és szexuális érdeklődést befolyásolják, hanem a hosszú távú kötődés kialakulását is támogatják. A feromonok, a VNO által közvetített jelek és az agyi válaszreakciók együttesen alkotják azt a biológiai hátteret, amely lehetővé teszi a szerelem tudattalan, de mélyen emberi élményét. [16]

Feromon érzékelése

Minden egyes sejtnek 10-20 csillója van, amik egyesülnek az orrüreg hámbélését borító nyálkahártyával. Azok a molekulák, amelyek oldódnak a nyálkában, és a csillókat ingerelve idegingerületet alkotnak. Az axonok összeolvadva a szaglógumóba továbbítják az adatot, ahol a feldolgozás elkezdődik. Ezután a szagjelek a középső szaglóterületbe és az amigdalában levő oldalsó szaglóterületbe érnek. Ezeken a részeken folyik a szaglással kapcsolatos agytevékenység legnagyobb része.

A feromonokat nem tudatosan érzékeljük, mégis befolyásolják az utódnemzéshez kapcsolódó folyamatokat, hatással van viselkedésünkre. Például, amikor nem tudod miért, de vonzónak találsz valakit, annak a feromon (is) az oka.

A feromonok jelenlétét érzékeli az orrban jelenlévő vomeronazális szerv (VNO) és információt közvetít az agyunknak. Az emberi vomeronazális szerv aktív szerepet játszik a feromonok érzékelésében, és közvetlen kapcsolatban áll az agy érzelmi és hormonális központjaival.

A vomeronazális szerv (VNO) szerepe az emberi feromon érzékelésben

A VNO működésének és a feromonok hatásainak kutatása mélyebb betekintést nyújt az emberi viselkedés és szociális interakciók neurobiológiai alapjaiba. Az emberi vomeronazális szerv egy specializált kémiai érzékelő rendszer, amely képes feromonok detektálására, és amely közvetlen kapcsolatban áll az agy szociális és hormonális szabályozásért felelős régióival.

Bár a VNO szerepe sokáig kérdéses volt és rengeteg weboldalon még a régi pontatlan kutatásokat lehet olvasni. Van olyan vita oldal, ahol 1931-es tanulmányra hivatkoznak, amikor még nem létezett olyan technológia, amivel a mai kutatásokat meg lehetett erősíteni.  Szerencsére a növekvő számú neurobiológiai és molekuláris adat alátámasztja a VNO funkcionális jelenlétét és hatását az emberi viselkedésre.

Neurobiológiai mechanizmusok és agyi folyamatok

A vomeronazális szerv (VNO), más néven Jacobson-szerv, egy kémiai érzékelő rendszer része, amely az emberi orrüreg alsó részében helyezkedik el. Bár a tudományos közösség egy része vitatja annak funkcionális szerepét az emberben, számos anatómiai, molekuláris és neurobiológiai bizonyíték támogatja azt az elképzelést, hogy a VNO aktív szerepet játszik a feromonok észlelésében, és képes befolyásolni viselkedést és endokrin válaszokat.

Beszéljünk egy kicsit az emberi VNO szerkezetéről, feromon érzékelő képességeiről, valamint az érzékelési folyamat során bekövetkező idegrendszeri mechanizmusokról, különös tekintettel a központi idegrendszeri pályákra és az agyi területekre. [1] [6]

A VNO anatómiája és működése

A VNO az emberi orrsövény ventromediális részében található, a nasopalatális csatorna környezetében. Mikroszkópos vizsgálatok igazolták, hogy ez a szerv tartalmaz szenzoros neuroepitéliumot, amely specializált receptorsejteket foglal magába. Ezek a sejtek képesek kémiai jelzések, különösen feromonok detektálására. A VNO-receptorok közé tartoznak a V1R és V2R típusú G-fehérjéhez kapcsolt receptorok, amelyek közvetlenül kapcsolódnak másodlagos hírvivő rendszerekhez, például a foszfolipáz C és a diacilglicerol útvonalhoz. [2] [7]

A vomeronasalis receptor géncsalád, valamint a V1R és V2R receptorok szerkezete.

Feromon érzékelés mechanizmusa

A VNO receptorai szelektíven reagálnak bizonyos szerves vegyületekre, például szteroid eredetű feromonokra, amelyek az emberi izzadságban, nyálban és egyéb testváladékokban találhatók. Ezek a molekulák kötődnek a receptorfehérjékhez, aktiválva intracelluláris jelátviteli utakat, amelyek elektromos impulzusokat generálnak.

A jelátvitel során keletkezett ingerület a vomeronazális idegen (n. vomeronasalis) keresztül a segítő olfaktorikus rész (accessory olfactory bulb, AOB) felé halad, majd innen az amygdala, a hypothalamus, és a limbikus rendszer egyéb régiói felé. Ezek az agyterületek kulcsszerepet játszanak az érzelem feldolgozásban, társas viselkedésben és hormonális szabályozásban. [3] [8]

Agyi feldolgozás és viselkedési hatások

Az amygdala aktivációja révén a feromon jelek tudattalanul befolyásolhatják az érzelmi állapotot, szexuális vonzalmat és társas preferenciákat. A hypothalamus, mint a hormonális szabályozás központja, neuroendokrin válaszokat vált ki, például luteinizáló hormon (LH) vagy tesztoszteron szint változást. Ezek a válaszok nem tudatosulnak, mégis képesek módosítani az emberi viselkedést és fiziológiát, különösen a szociális kontextusban. [4] [9]

Klinikai és kísérletes megfigyelések

Funkcionális képalkotó eljárásokkal (pl. fMRI, PET) végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy bizonyos illatanyagok – különösen azok, amelyeket feromon vegyületként jellemeznek – fokozott aktivitást váltanak ki az amygdalában és a hypothalamusban. Emellett egyes tanulmányok humán VNO régióban VNO-receptorokat kódoló gének expresszióját is igazolták, alátámasztva e szerv szenzoros potenciálját. [5]

A vomeronazális szerv neurokémiai működése az emberi feromon érzékelésben

Az emberi vomeronazális szerv (VNO) kémiai jelek, különösen feromonok érzékelésére specializálódott struktúra. Neurokémiai működése komplex receptor-közvetített jelátvitelen alapul, amelyben G-fehérje-kapcsolt receptorok, másodlagos hírvivők és központi idegrendszeri pályák vesznek részt.

Feromon receptorok és jeltovábbító mechanizmusok

A VNO receptorneuronjai G-protein kapcsolt receptorokat (GPCR) expresszálnak, főként a V1R és V2R típusokat. Emberben ezekhez társuló G-protein alegységek közül kiemelkedik a Gαi2 és Gαo, amelyek kulcsszerepet játszanak a jelátvitel inicializálásában. A feromon kötődése a receptorhoz aktiválja a G-fehérjét, ami elindítja a foszfolipáz C (PLC) enzim működését. [10]

A PLC lebontja a foszfatidil-inozitol-4,5-biszfoszfátot (PIP2) inozitol-1,4,5-triszfoszfátra (IP3) és diacilglicerolra (DAG). Ez a másodlagos hírvivő rendszer intracelluláris kalcium felszabadítást okoz, ami depolarizációt és akciós potenciált generál. Az így kialakult ingerület továbbhalad a VNO idegen keresztül az agy felé. [11]

Érthetőbb, nem szakmai nyelven:

Ekkor történik meg az első benyomás

Ez alapján már tudat alatt eldöntöttük, hogy vonzódunk e ahhoz akire épp ránézünk vagy beszélünk.

Ha szerelmes vagy a párod testének/bőrének az illatát vonzónak találod. Az illatot nem tudod meghatározni, csak azt tudod, hogy jó és szívesen vagy a közelében. Több testi kontaktust igényelsz és kezdeményezel is. Ha napközben távol vagytok egymástól, az orrodban tovább örzöd az illatát amit bármikor feltudsz idézni. Jó érzés és boldogság jár át az illat hatására. Ha hosszútávú, stabil párkapcsolatban élsz, akkor segít fenntartani a vonzalmat és felpezsdíti a hétköznapokat is.

Számos kutatás és vakteszt eredménye azt mutatja, hogy 10 különböző ember illatából is képesek a szerelmesek felismerni a saját párjuk illatát.

A testszag olyan mint az ujjlenyomat, mindenkinek egyedi. Befolyásolja a mindennapi életvitel, az étkezési szokások sőt az is, hogy milyen típusú (száraz vagy zsíros) a bőröd.

Ha azt tapasztalod, hogy a kiszemelted, tökéletesen néz ki, kedves, jó vele beszélgetni, még sincs meg az a bizonyos szikra az a plusz, annak az az oka, hogy hiányzik a feromon. Ez miatt nem alakul ki szexuális vonzódás és legjobb esetben is csak jó barátok lesztek.

Bizonyíték a feromonra

Az emberi feromonok létezésének tudományos bizonyítékai

Áttekintés a humán kémiai kommunikáció kutatási eredményeiről. A feromonok olyan kémiai jelek, amelyeket egy egyed választ ki, és amelyek viselkedési vagy élettani válaszokat váltanak ki egy másik egyedben, ugyanazon fajon belül. Az állatvilágban jól dokumentált a feromonok szerepe, az emberi feromonok létezése is bizonyítást nyert különböző neurológiai, pszichológiai és biokémiai kutatások révén. Mi most csak az emberi feromonokra fókuszálunk, azok hatásmechanizmusát bemutatva.

Molekuláris azonosítás

Kutatók több olyan vegyületet is azonosítottak, amelyeket az emberi test természetes módon választ ki, és amelyek kémiai jelként működnek. Különösen az apokrin mirigyekből származó szteroidok (pl. androstenone, androstenol) mutattak ki feromon hatásokat. [17]

Kulcsvegyületek:

• Androsztadienon (a férfi verejtékben található; nőkben hangulat- és hormonváltozásokat okoz)
• Estratetraenol (női eredetű illékony vegyület, férfiak viselkedését és észlelését befolyásolja)

Neurológiai válaszreakciók

A feromon vegyületek belélegzése közvetlenül aktiválja a hipotalamusz egyes területeit, ez az agy hormonális és viselkedési válaszaiért felelős központja. [17] Az androstenone például nőknél fokozott agyi aktivitást váltott ki a preoptikus és ventromediális hipotalamuszban, amelyek szerepet játszanak a szexuális válaszreakciókban. [18]

Viselkedési és szociálpszichológiai hatások

Az emberi feromonok képesek befolyásolni a társas viselkedést, hangulatot és párválasztást. Kísérletek során kimutatták, hogy az androstenone jelenléte nőknél pozitívabb hangulatot és megnövekedett figyelmet váltott ki a férfiak felé. Egy másik vizsgálat szerint a női szagnyomok (androstenol) hatására férfiak jobban ítélték meg a női arcokat. [19]

Az emberi feromonok nemcsak léteznek, hanem specifikus molekuláris, idegrendszeri és viselkedési hatásokat fejtenek ki. A különféle szteroid eredetű vegyületek az emberi szervezet által termelődnek, és bizonyíthatóan befolyásolják a társas és szexuális viselkedést, mindezt idegi aktiváció és hormonális szabályozás révén. A bizonyítékok sokrétűsége alátámasztja, hogy a feromonális kommunikáció az emberi viselkedés szerves része. [20]

A tudományos tanulmányok alapján biztosan állítható, hogy a férfiak és a nők is termelnek feromont, de a mai felgyorsult világ hatására ezek elkopnak. Őseinknek kevesebb lehetőségük volt a tisztálkodásra, ezáltal jobban megőrizték a bőrük természetes illatát.

Ma már ez nem lehetséges, hiszen mindennap fürdünk, a ruháinkat rendszeresen mossuk és különféle illatanyag tartalmú kozmetikumokat használunk a testünk különböző részeire mindennap. Ez vezet ahhoz, hogy a saját testünk által termelt feromon kevésnek bizonyul ahhoz, hogy a hatását kifejtse.

Először 1974-ben ismerték fel a feromont az emberi verejtékben az androsztenolt. A kutatást végző tudós kijelentette, hogy megtalálta az első olyan emberi feromont, ami a szexualitást és a vonzalmat befolyásolja.

A Madison egyetem kutatásai során a selyemmajmokon tanulmányozták a feromon működését és hatását. Ezáltal kiderült, hogy az állatok által kibocsátott feromonok hatással vannak a fajtársak agyműködésére. Viselkedésbeli változást idézett elő a hím és a nőstény majmoknál is. A zárkózott és visszahúzódó állatok viselkedése megváltozott, nyitottabbak lettek fajtársaikra, szaporodásra való hajlandóságuk megnőtt. A magányos egyedek pedig csoportosulni kezdtek.

David Berliner vizsgálatai alapján megtudhattuk, hogy az emberek felszabadultabbak és közvetlenebbek lesznek egymás társaságban ha a levegőben feromon van jelen. Az emberek a munkahelyükön jobban teljesítettek, oldottabbak voltak egymással, így a teljesítményük is növekedett.

A természetes feromon hatás növelése

Férfiak és nők esetében is a súlyzós edzés, nagy mértékű fizikai munka végzése során beindul a feromon termelődés. Izzadás során a bőrmirigyek feromont termelhetnek. Az így termelt feromon, sajnos nem marad velünk hosszú távon hiszen a tisztálkodás során jelentős mennyiséget lemosunk magunkról, ezért nagy mértékben elveszik a saját testünk által termelt feromon.

Tévhit, hogy a cink fogyasztása segíti a feromon termelést.

Talán a legegyszerűbb megoldás a természetes feromonjaid felerősítésére: használj eredeti feromon parfümöt, ez az egyik legbiztosabb módja, hogy biztosítsd az extra feromon jelenlétét magad körül a mindennapjaid során.

Tudományos feromon kísérletek és hivatalos orvosi publikációk

[1] A kemoszenzoros neuronok fejlődésének és regenerációjának összehasonlító immuncitokémiai vizsgálata vomeronasalis rendszerben, Neurobiológiai és anatómiai részleg, Niigata, Japán – Trotier D, Eloit C. „The vomeronasal system of primates: a comparative approach.” Chem Senses. 2011;36(1):1-15. Országos Orvostudományi Könyvtár – Nemzeti Biotechnológiai Információs Központ (NIH) – National Library of Medicine – National Center for Biotechnology Information (NIH)

[2] Anatómiai bizonyítékok a vomeronasalis szerv endokrin aktivitására emberekben – Stensaas LJ et al. „Anatomical evidence for the existence of the vomeronasal organ in adult humans.” J Comp Neurol. 1991;311(3):301-13. Országos Orvostudományi Könyvtár – Nemzeti Biotechnológiai Információs Központ (NIH) – National Library of Medicine – National Center for Biotechnology Information (NIH)

[3] A nemi hormonszerű vegyületek szaga nemileg differenciált hipotalamusz aktivációt okoz az emberben, Emberi Agykutatási Osztály, Idegtudományi Osztály, Karolinska Institute, Stockholm, Svédország – Savic I et al. „Smelling of odorous sex hormone-like compounds causes sex-differentiated hypothalamic activations in humans.” Neuron. 2001;31(4):661-8. Országos Orvostudományi Könyvtár – Nemzeti Biotechnológiai Információs Központ (NIH) – National Library of Medicine – National Center for Biotechnology Information (NIH) 

[4] Az emberi vomeronasális szerv működése: a legjobb és legrosszabb esetek kritikus áttekintése, Biológiai Tudományok Tanszék, Florida Állami Egyetem – Meredith M. „Human Vomeronasal Organ function: A critical review of best and worst cases.” Chem Senses. 2001;26(4):433-45. Országos Orvostudományi Könyvtár – Nemzeti Biotechnológiai Információs Központ (NIH) – National Library of Medicine – National Center for Biotechnology Information (NIH) 

[5] Ultraszenzitív feromon kimutatás emlős vomeronasalis neuronokkalAnatómiai és Neurobiológiai Tanszék, University of Maryland School of Medicine, USA – Leinders-Zufall T. et al. (2000). Ultrasensitive pheromone detection by mammalian vomeronasal neurons. Nature, 405(6788), 792–796. [PubMed: 10866200] Országos Orvostudományi Könyvtár – Nemzeti Biotechnológiai Információs Központ (NIH) – National Library of Medicine – National Center for Biotechnology Information (NIH) 

[6] Megváltozott szexuális és szociális viselkedés, Biokémiai és molekuláris biofizikai tanszék, College of Physicians and Surgeons, Columbia Egyetem, New York, USA – Leypold B.G. et al. (2002). Altered sexual and social behaviours in trp2 mutant mice. Proceedings of the National Academy of Sciences, 99(9), 6376–6381. [PubMed: 11972034] Országos Orvostudományi Könyvtár – Nemzeti Biotechnológiai Információs Központ (NIH) – National Library of Medicine – National Center for Biotechnology Information (NIH) ​

[7] MHC I. osztályú peptidek, mint kemoszenzoros jelek a vomeronasalis szervben, Anatómiai és Neurobiológiai Tanszék, University of Maryland School of Medicine, Baltimore, USA – Leinders-Zufall T. et al. (2004). MHC class I peptides as chemosensory signals in the vomeronasal organ. Science, 306(5698), 1033–1037. [PubMed: 15528444] ​Országos Orvostudományi Könyvtár – Nemzeti Biotechnológiai Információs Központ (NIH) – National Library of Medicine – National Center for Biotechnology Information (NIH)

[8] Az emberi kemojelek vizsgálata, Neurobiológiai Osztály, Weizmann Tudományos Intézet, Rehovot, Izrael. – Sobel N. et al. (1999). Human chemosignals: integrating neuroimaging and psychophysiology. Chemical Senses, 24(4), 447–456. [PubMed: 10479803] Országos Orvostudományi Könyvtár – Nemzeti Biotechnológiai Információs Központ (NIH) – National Library of Medicine – National Center for Biotechnology Information (NIH) ​

[9] Szex és az orr: emberi feromon válaszok, Fül-orr-gégészeti osztály, Kettering General Kórház, Rothwell Road, Kettering, Northants, UK – Bhutta M.F. (2004). Sex and the nose: human pheromonal responses. Journal of the Royal Society of Medicine, 97(6), 268–274. [PubMed: 15173330] Országos Orvostudományi Könyvtár – Nemzeti Biotechnológiai Információs Központ (NIH) – National Library of Medicine – National Center for Biotechnology Information (NIH) 

[10] A feromonoktól a viselkedésig, Idegtudományi Tanszék, Parmai Egyetem, Trieste, Olaszország – Tirindelli R et al. “From pheromones to behavior.” Physiol Rev. 2009;89(3):921–956. Országos Orvostudományi Könyvtár – Nemzeti Biotechnológiai Információs Központ (NIH) – National Library of Medicine – National Center for Biotechnology Information (NIH)

[11] Feromon jelek molekuláris kimutatása: a génektől a viselkedésig, Molekuláris és sejtbiológiai osztály, Harvard Egyetem, Cambridge, USA – Dulac C, Torello AT. “Molecular detection of pheromone signals in mammals: from genes to behaviour.” Nat Rev Neurosci. 2003;4(7):551–562. Országos Orvostudományi Könyvtár – Nemzeti Biotechnológiai Információs Központ (NIH) – National Library of Medicine – National Center for Biotechnology Information (NIH)

[12]  Az emberi feromonok valószínűsége, Nature folyóiratban megjelent tanulmány – Comfort A. Likelihood of human pheromones. Nature 1971; 230: 432–3. PMID: 4932036 DOI: 10.1038/230432a0 Országos Orvostudományi Könyvtár – Nemzeti Biotechnológiai Információs Központ (NIH) – National Library of Medicine – National Center for Biotechnology Information (NIH)

[13]  A feromonok emberre gyakorolt ​​hatásának neurobiológiai korrelációi – Savic I et al. “Neurobiological correlates of pheromonal influence on humans.” J Comp Neurol. 2005;493(3):457–466.

[14] A párválasztás és a romantikus szerelem idegi mechanizmusai – Fisher HE et al. “The neural mechanisms of mate selection and romantic love.” J Comp Neurol. 2006;493(1):58–62.

[15] A szerelem neurobiológiája, University College, Anatómia Tanszék, London, Egyesült Királyság, Zeki S. “The neurobiology of love.” FEBS Lett. 2007;581(14):2575–2579. Országos Orvostudományi Könyvtár – Nemzeti Biotechnológiai Információs Központ (NIH) – National Library of Medicine – National Center for Biotechnology Information (NIH)

[16] MHC-függő párpreferenciák emberekben, Abteilung Verhaltensökologie, Universität Bern, Svájc – Wedekind C et al. “Evidence for MHC-correlated perfume preferences in humans.” Proc Biol Sci. 1995;260(1359):245–249. Országos Orvostudományi Könyvtár – Nemzeti Biotechnológiai Információs Központ (NIH) – National Library of Medicine – National Center for Biotechnology Information (NIH)

[17] Az androstenol – egy szteroid eredetű szag aktiválja a hipotalamusz a nőknél. – Savic I, Berglund H. “Androstenol–a steroid derived odour activates the hypothalamus in women.” J Neurosci. 2001.

[18] Az androsztadienon által kiváltott agyi aktiváció heteroszexuális nőknél. – Gulyas B et al. “Cerebral activation induced by androstadienone in heterosexual women.” NeuroReport. 2004. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15129152/

[19] Androstadienone, kemokommunikatív jel az emberekben: fiziológiai és pszichológiai hatások – Jacob S et al. “Androstadienone, a chemocommunicative signal in humans: physiological and psychological effects.” Horm Behav. 2001. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11534973/

[20] A nem kemoszenzoros kommunikációja két emberi szteroidon keresztül, szexuálisan dimorf módon, Kínai Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézete, Peking – Zhou W et al. “Chemosensory communication of gender through two human steroids in a sexually dimorphic manner.” Curr Biol. 2014. Országos Orvostudományi Könyvtár – Nemzeti Biotechnológiai Információs Központ (NIH) – National Library of Medicine – National Center for Biotechnology Information (NIH)