A parfüm készítés története Témakör: Parfüm iskola

A parfüm készítés története évszázadokra nyúlik vissza.

A különleges, egyedi, luxusillatok minden korban az ápoltságot, s az egyéni ízlést tükrözték. Ma sincs ez másként, csupán az illatok színes palettája bővült.
Az elmúlt évszázadban hatalmas növekedést mutatott a parfümöket gyártó nagyvállalatok száma s ma már nem csupán a legnevesebb tervezők egyedi illatai közül választhatunk. Szinte minden nevesebb sztár, kozmetikum, sportszer- és ruhagyár rendelkezik már saját illatokkal. A korábbiakkal ellentétben, napjainkban már nem csak maga az illat, hanem az összetevők, s azok hatásai is kiemelt szerephez jutnak. Az alapanyagok gondos megválogatásának köszönhetően nyugtató, energetizáló és frissítő illatok közül is válogathatunk.
Az egyes illatok elkészítésénél számtalan aromát és növényi eredetű anyagot használnak fel. A parfümök hordozóanyaga általában tiszta etilalkohol, melyben a különböző illatesszenciákat elegyítik.

Egy-egy illatcsoda akár több tucat összetevőből is állhat.

A legtöbb parfüm tiszta etilalkohol, amihez állati, növényi eredetű vagy szintetikus aromát és stabilizátorokat adnak. A parfümkészítő-ipar régebben állati eredetű anyagokat is használt, ezek leggyakrabban a szürke ámbrából, a cibetből, a pézsmából és hódzsírból tevődtek össze.
A felhasznált növényi illatanyagok származhatnak levelekből (menta), kéregből (fahéj), fatörzsből (szantálfa, cédrus), virágszirmokból (rózsa, jázmin), gyökerekből (írisz) és gyümölcshéjból (citrusfélék).
A szintetikus anyagokat speciális kémiai folyamatokkal állítják elő. Alapanyaguk legtöbbször a kátrány, az acetilén és a kőszén. Az ezekből nyert szintetikus anyagok keverési aránya adja meg az illatosító jellegzetes aromáját. Kulcsszerepe van az alkoholban feloldott illatanyagok koncentrációjának is.
A frissítő illatok, melyek használata főként nyáron előnyös, általában citrusfélékből, mentából áll. Az egész évben használt kellemes, virágillatú parfümök többségében rózsa, jázmin, liliom, levendula a fő összetevők, ezeket egyéb aromákkal is kiegészítik, hogy az illat még különlegesebb legyen. Nem egyszer fatörzsből, s kéregből vonják ki az illatanyagokat (pl. szantálfa, fahéj). Télen, hideg időben népszerűbbek a melegséget adó édeskés illatok, tavasszal a friss virágillat a jellemzőbb.

Az elsődleges kérdés, hogy ki, milyen parfümöt használjon?!

Bár az illatok többségét ma már egyes tulajdonságokhoz társítják (érzéki, üde, természetes), mégis nehéz kiválasztani több száz illat közül azt az egyet, amely valóban illik majd viselője karakteréhez. További nehézséget okoz az, hogy már a második illat után képtelenek leszünk megkülönböztetni egyiket a másiktól. Ennek ellensúlyozására ma már sok parfümériában tartanak kávét, amely az orrban közömbösíti az előző illatot.
Ahogyan mi magunk változunk, változik ízlésünk is, s az egyes évszakokban más-más illatok hatása nyújt megfelelő hangulatot, emiatt nem érdemes egy-egy illatot túl nagy kiszerelésben megvásárolni.

A használat során mindig ügyelni kell a mennyiségre, illetve a parfüm megfelelő tárolására!